Szemelvények a magyarországi szlovákok hely- és családtörténetéből

Szemelvények a magyarországi szlovákok hely- és családtörténetéből
2025. május 31., Rákoshegyi Közösségi Ház

***

A MACSE és az Alföldi Szlovákság Genealógiai Kutatásáért Egyesület közös szervezésében megvalósult műhelykonferencia célja az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz a szlováklakta települések kutatóit, és szélesebb képet adjon a magyarországi szlovákság múltjáról.
A rendezvényt Ari Ilona, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, mennyire fontosak az ilyen együttműködések a 15 éves fennállását ünneplő egyesület számára – hiszen a közös tanácskozások nemcsak tudást, hanem új szakmai és emberi kapcsolatokat is teremtenek.
Ezt követően dr. Király Katalin, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökhelyettese köszöntőjében bemutatta az alföldi szlovák települések családtörténeti kutatásának eredményeit. Felvázolta, hogy a kutatások és az azok nyomán szervezett előadássorozatok már több magyarországi helyszínen is elindultak. Személyes példákkal is illusztrálta, hogyan él tovább a közösségi összetartozás a családi eseményeken – legyen szó esküvőről vagy halotti torról.
A rákoskeresztúri szlovák közösség képviseletében Papné Polereczki Rozália elnökasszony is köszöntötte a résztvevőket. Felidézte Rákoskeresztúr sokszínű történetét, amely igazi nemzetiségi olvasztótégelyként alakult az idők során. Kiemelte, hogy a helyi szlovákság kulturális és gazdasági tevékenységét mindvégig áthatotta a magyar és német lakossággal való szoros együttműködés.

***

A tanácskozás délelőtti programját Sallainé Szuda Zsuzsanna, az Alföldi Szlovákok Genealógiai Kutató Egyesületének elnöke nyitotta meg „Települések családkönyvei (Regionális családkönyv)” című előadásával.
Első genealógiai munkája 2010-ben született: egy mintegy 80 oldalas összeállítás a pitvarosi Szuda család történetéről. Ez a kutatás indította el abban, hogy az 1816-ban alapított Pitvaros múltját is feldolgozza – így született meg Pitvaros a régmúlt idők tükrében című családkönyve. Innen már nem volt megállás: a munka regionális szintre lépett tovább Csanádalberti családfák címmel.
Mindkét kötethez DVD-melléklet is készült, amely segíti az olvasót a kutatott anyagok könnyebb áttekintésében és feldolgozásában.
A kutató- és feldolgozómunka önkéntesek közreműködésével zajlik, akik többnyire a senior korosztályból kerülnek ki. Az egyesület megalakulása után célul tűzték ki, hogy a kutatási eredményeket nemcsak összegyűjtik, hanem közzé is teszik, és együttműködéseket alakítanak ki a helyi intézményekkel és szervezetekkel.
Az eddigi eredményeik közül kiemelendő:

• Tótkomlós és környéke anyakönyveinek indexálása és összepárosítása, valamint a kapcsolódó temetők feltérképezése, hogy ezek a családfákhoz kapcsolhatók legyenek.
• Az I. és II. világháborús veszteségek feldolgozása, illetve a lakosságcsere idején áttelepített személyek sorsának nyomon követése kérdőívek, fényképek és transzportlisták segítségével.
• Jelenleg a békéscsabai és kiskőrösi régió kutatása folyik, ahol az evangélikus és katolikus egyházi anyakönyvek mellett már az állami anyakönyveket is feldolgozzák.

Az egyesület keretében eddig több családkönyv is napvilágot látott:

• Tótkomlós, Ambrózfalva és Nagybánhegyes családkönyvei az elmúlt években készültek el,
• Krupin családkönyvének összeállítása pedig jelenleg zajlik.

Az egyesület honlapja: www.genealogiadolnozemskychslovakov.eu
A közeljövőben egy magyarországi konferencia megszervezése mellett új kutatási irányok megnyitását is tervezik – például a Vajdaság területének feltárását, az ottani evangélikus anyakönyvek feldolgozásával. Emellett kapcsolatot ápolnak a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem konferenciájával is, amely a külföldön élő szlovák közösségek kutatására fókuszál.
A délelőtt zárásaként részletes bemutató következett az egyesület által fejlesztett honlapról, valamint az abba integrált családkönyvekről, amelyek a kutatók és érdeklődők számára is betekintést engednek az eddigi eredményekbe.
A délelőtti blokk további előadója Aszódi Csaba András volt, aki Az ecseriek kőbe vésett anyakönyve és identitás-eredete című előadásában Ecser helytörténetének főbb állomásait és a település szlovák közösségének kialakulását mutatta be.
Elmondta, hogy a falut az 1700-as évek elején népesítette be a földesúr, Grassalkovich Antal, aki Trencsén vármegyéből hívott szlovák telepeseket. Leszármazottaik ma is ízes trencséni dialektust beszélnek, amelyben apró morvaországi nyelvi hatások is felfedezhetők. A helyi szlovák közösség mindmáig őrzi hagyományait: működik tájház, a világszerte ismert ecseri lakodalmas tánc is innen származik, és különleges ünnepeken ma is felölti a közösség a hagyományos népviseletet.
A „kőbe vésett anyakönyv” valójában a helyi kápolna oldalán található, ahol a régi ecseri családok nevei olvashatók. Az adatok forrásai az ecseri, isaszegi és üllői anyakönyvek, valamint korabeli adóösszeírások voltak. Sajnos a Grassalkovich-levéltár iratai – amelyekből kiderülhetett volna, pontosan kik voltak az első telepes családok – a II. világháború idején megsemmisültek a gödöllői kastélyban.
A szlovákság viszonylagos homogenitása az I. világháború után kezdett megbomlani, a trianoni döntést követően ugyanis több betelepülő érkezett Ecserre, ami új társadalmi rétegekkel és keveredéssel járt együtt.
A következő előadó, Balogh Gábor helytörténet-kutató, A mendei ősök nyomában című előadásában Mende településnév eredetének nyomába eredt. Többféle elméletet is ismertetett a név etimológiájáról, miközben bemutatta, hogyan fonódik össze a helytörténeti kutatás és a genealógia: sokan épp egy település múltját vizsgálva „botlanak bele” a családfakutatásba.
Az előadást korabeli térképek és iratfotók is gazdagították. Balogh Gábor hangsúlyozta, hogy a településszerkezet vizsgálata számos értékes adalékkal szolgálhat a genealógiai kutatás számára. Több konkrét családtörténeti példát is bemutatott, amelyek egyszerre támasztották alá és színesítették a helytörténeti megállapításokat. A példákból kiderült, hogy az egyazon rokonsági hálóhoz tartozó személyek gyakran ugyanabban a mesterségben dolgoztak, illetve azonos területekről származtak.
Előadása végén arra is kitért, hogy a társadalmi és szociológiai folyamatok miként hatnak egymásra, és ezeknek milyen családtörténeti vonatkozásaik lehetnek – ezzel tágabb összefüggésbe helyezve a helyi történeteket.

***

A délutánt Szerényi Ildikó, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa nyitotta Beszámoló az MNL lakosságcsere adatbázisának készítéséről című előadásával. A témához kapcsolódóan levéltári vándorkiállítás is megtekinthető volt a helyszínen, amelynek kurátora az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára igazgató levéltárosa volt.
Az előadás azokról az iratanyagokról szólt, amelyek a transzportálással – vagyis a népességmozgásokkal, áttelepítésekkel – és a kárpótlással kapcsolatosak. Ezek a dokumentumok már digitalizálva vannak, feldolgozhatóságukat azonban az AI jelentősen segíti, különösen a korábbi OCR szövegfelismerő technológiákhoz képest.
Az AI által használt algoritmus több nyelvi modellt is létrehozott, mivel kizárólag a lakosságcsere-iratok nem voltak elegendők a stabil szövegfelismeréshez. Ennek oka, hogy az iratok írógéppel készültek, az írógépek pedig gyakran nem tartalmaztak minden karaktert. Például a „0” számot nagy „O”-val, az „1”-et kis „l”-lel helyettesítették – ez pedig a mesterséges intelligencia számára félreérthető helyzetet teremtett.
A modell tanításához így további iratanyagokat is bevontak, például az MTI és a Minisztertanácsi jegyzőkönyvek anyagait. Ezek ugyan nem kerülnek bele a lakosságcsere-adatbázisba, de az algoritmus „nyelvtudását” bővítették, megbízhatóbbá téve a szövegfelismerést.
A háttérmunka – az algoritmus betanítása és a találatok földrajzi névtérbe rendezése – jelenleg is zajlik az Országos Levéltárban, önkéntesek közreműködésével. Az intézmény ehhez külön háttérfelületet is fejlesztett. Szerényi Ildikó elmondása szerint hamarosan elindulhat az első tesztelési fázis, az adatbázis nyilvánossá tétele előtt azonban még személyiségi jogi védelmi beállításokra is szükség lesz.
Az AdatbázisokOnline felületén tervezett adatbank várható neve: Csehszlovák–jugoszláv–magyar népességmozgás adatbázis. Az adatbázis különösen hasznos lehet majd állampolgársági igazolásokhoz.
A délután második előadását Koltay Erika tartotta A maglódi pünkösdi templomdíszítés vallási népszokás címmel, amely tovább színesítette a konferencia programját. Az előadás a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat, mindenekelőtt a májusfák állítását, a templomdíszítéseket, valamint a pünkösdi király- és királynéválasztás hagyományát mutatta be.
A prezentációt Csorba Judit Dorottya és Koltay Erika közös dokumentumfilmje egészítette ki, amely a maglódi evangélikus templom pünkösdi feldíszítését örökítette meg 2017-ben. A film betekintést adott abba, hogyan válik a nyírfaágakkal, piros és fehér szalagokkal, valamint kikeményített keszkenőkkel feldíszített templombelső a Szentlélek megújító erejének jelképévé, a „zsendülő fák” képén keresztül. A film és történeti háttere megtekinthető a Néprajzi Múzeum oldalán: Pünkösdi templomszentelés Maglódon.
Ezt követően Hegyi László Rákoskeresztúri családtörténetek című előadásában avatta be a hallgatóságot a település múltjába. Bemutatta, hogyan gyűjtötte össze a mai panelházak helyén egykor álló házak, utcák és lakóik történeteit. Kutatásaihoz saját, Excel-alapú adatrögzítési rendszert dolgozott ki, amelyben iratmásolatokat, anyakönyvi adatokat és fényképeket rendszerezett. Az Altziebler család példáján keresztül illusztrálta, hogyan sikerült a családfát egészen az ausztriai Karintiában található Ziebl településig visszavezetni. A kutatás során az is kiderült, hogy a család egyik leszármazottja Bitskey Tibor színművész, Baradlay Ödön híres megformálója, akinek édesanyja Altziebler-lány volt.

***

A műhelykonferencia zárásaként a „Csinosítom magamat” – népi ékszer- és öltözetkiállítás várta a résztvevőket. A tárlaton a környékbeli szlovák nemzetiség viseletei mellett magyar, német és ukrán hagyományos öltözeteket, díszeket és ékszereket is meg lehetett tekinteni. A népviselet napját Szent György napján, április 24-én ünneplik.
A rendezvényt Ari Ilona, a MACSE elnöke zárta, megköszönve az értékes előadásokat és gondolatokat, valamint a közösség összefogását, amely e gazdag és inspiráló napot létrehozta.