Belépés
A házasságon kívül született "törvénytelen gyerek” családi nevéről
1. Az állami anyakönyvezést bevezető 1894. évi XXXIII. törvénycikknek a születési anyakönyvről szóló 35-44. paragrafusai nem szabályozták sem a házasságból született, sem az ún. törvénytelen gyermek családi nevének kérdését. Ennek valószínű okaként jelenleg arra tippelek, hogy ezt a kérdést a több évszázados korábbi egyházi anyakönyvezési gyakorlat rendezte, így valószínűleg fel sem merült, hogy egy nyilvánvaló megoldástól el kellene térni. [A korábbi egyházi anyakönyvezési gyakorlatot, illetve a Corpus Juris Canonici esetleges idevágó rendelkezéseit nem ismerem.] A hivatkozott törvény ráadásul úgy is rendelkezik, hogy ha a törvénytelen gyermeket a természetes atyja magáénak ismeri el, akkor az atya apaságát fel kell tünteti az anyakönyvben, viszont hallgat arról, hogy az atyaság elismerése miatt meg kell-e változtatni a gyermek családi nevét. A gyanúm az, hogy igen.
2. Ezen a törvényi hallgatáson nem változtatott az előző törvényt módosító 1904. évi XXXVI. törvénycikk sem.
3. Úgy tűnik, hogy először csak A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946. évi XXIX. törvény tartalmazott a gyermek nevére nézve jogi előírásokat, így:
"23. § A házasságon kívül született gyermek a születési anyakönyvbe atyjaként bejegyzett személy családi nevét viseli. Addig, amíg az anyakönyvben atyára vonatkozó bejegyzés nincs, a gyermek anyjának családi nevét viseli. Ha az anya nem hajadon, a gyermeknek az a családi neve, amelyet az anya mint hajadon viselne."
Az idézetnek az "Addig, amíg" fordulatából az következik, hogy ha az anyakönyvbe bekerül egy atya kilétére vonatkozó bejegyzés, ezzel egyidejűleg automatikusan a gyerek családi neve is megváltozik, bár erről konkrétabbat ez a törvény sem ír.
4. Az 1952. évi IV. törvény eredeti szövegének a gyermek családi nevével kapcsolatos rendelkezései:
"41. § (1) Ha a gyermek apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be.
(2) Ilyen esetben az apa családi nevéül az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani."
"42. § (1) A gyermek – szülőinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyermeke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a maga nevét viseli.
(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek – képzelt apának (41. §) anyakönyvi bejegyzése előtt – anyja családi nevét viseli."
A fent említett törvény mai rendelkezése:
"Csjt. 42. § (2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli."
Végül a fent említett törvénynek az örökbefogadott nevével kapcsolatos eredeti és mai rendelkezése is így szól:
"Csjt. 53. § (1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli."
"(4) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét."
1. Az állami anyakönyvezést bevezető 1894. évi XXXIII. törvénycikknek a születési anyakönyvről szóló 35-44. paragrafusai nem szabályozták sem a házasságból született, sem az ún. törvénytelen gyermek családi nevének kérdését. Ennek valószínű okaként jelenleg arra tippelek, hogy ezt a kérdést a több évszázados korábbi egyházi anyakönyvezési gyakorlat rendezte, így valószínűleg fel sem merült, hogy egy nyilvánvaló megoldástól el kellene térni. [A korábbi egyházi anyakönyvezési gyakorlatot, illetve a Corpus Juris Canonici esetleges idevágó rendelkezéseit nem ismerem.] A hivatkozott törvény ráadásul úgy is rendelkezik, hogy ha a törvénytelen gyermeket a természetes atyja magáénak ismeri el, akkor az atya apaságát fel kell tünteti az anyakönyvben, viszont hallgat arról, hogy az atyaság elismerése miatt meg kell-e változtatni a gyermek családi nevét. A gyanúm az, hogy igen.
2. Ezen a törvényi hallgatáson nem változtatott az előző törvényt módosító 1904. évi XXXVI. törvénycikk sem.
3. Úgy tűnik, hogy először csak A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946. évi XXIX. törvény tartalmazott a gyermek nevére nézve jogi előírásokat, így:
"23. § A házasságon kívül született gyermek a születési anyakönyvbe atyjaként bejegyzett személy családi nevét viseli. Addig, amíg az anyakönyvben atyára vonatkozó bejegyzés nincs, a gyermek anyjának családi nevét viseli. Ha az anya nem hajadon, a gyermeknek az a családi neve, amelyet az anya mint hajadon viselne."
Az idézetnek az "Addig, amíg" fordulatából az következik, hogy ha az anyakönyvbe bekerül egy atya kilétére vonatkozó bejegyzés, ezzel egyidejűleg automatikusan a gyerek családi neve is megváltozik, bár erről konkrétabbat ez a törvény sem ír.
4. Az 1952. évi IV. törvény eredeti szövegének a gyermek családi nevével kapcsolatos rendelkezései:
"41. § (1) Ha a gyermek apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be.
(2) Ilyen esetben az apa családi nevéül az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani."
"42. § (1) A gyermek – szülőinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyermeke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a maga nevét viseli.
(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek – képzelt apának (41. §) anyakönyvi bejegyzése előtt – anyja családi nevét viseli."
A fent említett törvény mai rendelkezése:
"Csjt. 42. § (2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli."
Végül a fent említett törvénynek az örökbefogadott nevével kapcsolatos eredeti és mai rendelkezése is így szól:
"Csjt. 53. § (1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli."
"(4) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét."
Forrás: BalásPista 2012-05-07