I. MNL-MACSE családtörténeti konferencia

2025.09.30. I. MNL–MACSE családtörténeti konferencia - Beszámoló    2025-11-11
    
Őseink nyomában – Kutatók és levéltárak találkozása a családfák árnyékában
konferencia a MACSE és a Magyar Nemzeti Levéltár közös szervezésében

Időpont : 2025. szeptember 30., kedd, 10:00–15:30.

Helyszin : MNL Országos Levéltára, Konferencia- és kiállítóterem
(1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.)

Előadók: Szatucsek Zoltán, dr. Reisz T. Csaba, Sallainé Szuda Zsuzsanna, Thomas Hengst, dr. Szegő Ágnes, Ari Ilona, Zotter Ferenc, dr. Bánszki Hajnalka, dr. Csönge Attila, Pákozdi Éva Szilvia

Téma: A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) közös, első családtörténeti konferenciája, mely 2025. szeptember 30-án került megrendezésre az MNL Országos Levéltárában, vármegyei levéltárosokkal és a MACSE tapasztalt kutatóival kiegészülve.

Bevezető

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) közös, első családtörténeti konferenciája 2025. szeptember 30-án került megrendezésre az Országos Levéltárban.

Az esemény célja az volt, hogy hidat építsen kutatók és levéltárosok között, megmutatva, hogyan segíthetik egymást a hagyományos levéltári források és a modern adatbázisok, digitális fejlesztések. A nap folyamán több mint tíz előadó osztotta meg tapasztalatait, kutatási eredményeit és fejlesztési terveit a családfakutatás területéről.

Kép forrása: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

dr. Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár személyes tapasztalatairól beszámolva méltatta az eredet és a nemzet története kutatásának fontosságát, az igazság keresését, és hivatalosan megnyitotta a konferenciát.

Szatucsek Zoltán külön köszöntötte Ari Ilonát, köszönetét fejezve ki a MACSE életében betöltött szerepéért, majd Mikó Zsuzsanna főigazgató-helyettessel és a helyettes államtitkárral együtt egy ajándékcsomaggal is köszöntötték.

◊ ◊ ◊

I. szekció: Új utakon a családtörténet-kutatásban

Szatucsek Zoltán (igazgató, MNL) előadásában – „Őseink nyomában – Fejlesztések a Magyar Nemzeti Levéltárban” – röviden áttekintette az állami anyakönyvezés történetét, és ismertette a jövőbeli fejlesztési irányokat. Kiemelte a PVL-ben őrzött állami anyakönyvek digitalizálását és adatbázisban való publikálását, valamint a jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében zajló folytatólagos digitalizálást, amely a tervek szerint 2030-ig befejeződik.

Elmondta, hogy a jövő a strukturált adatkinyerés és a családi kapcsolatok tudományos igényű feltárása felé mutat, amelyben a mesterséges intelligencia is szerepet kap.

A tervek szerint 2025 végéig az AOL-on teljes szövegű keresés válik elérhetővé, így a Pest vármegyei anyakönyvek már beírt keresőadatokkal is kutathatók lesznek. A teszteléshez 15 önkéntest keres a Magyar Nemzeti Levéltár.

◊ ◊ ◊

dr. Reisz T. Csaba (címzetes főigazgató, főlevéltáros, MNL) előadása – „Négyzetkataszter – A kataszteri térképek és iratok lelőhely-adatbázisa” – a 2006 óta fejlesztett projektet mutatta be, amely a kataszteri térképek és kapcsolódó iratok lelőhelyeinek adatbázisát hozza létre.

A térképek és háttériratok egyaránt segítik az egyes házszámok, telkek és bennük élő családok történetének kutatását.

Az adatbázis többnyelvű településneveket, Google-térképes megjelenítést és háttéradatokat tartalmaz, amelyekkel célzottan is lehet keresni.

Jelenleg Vas és Zala vármegyei anyaggal bővül, OTKA-projekt keretében. Hasznos linkek:

negyzetkataszter.mnl.gov.hu / squarecadastre.eu
negyzetkataszter.hu
catastrum.hu
A hozzászólások során Ari Ilona javasolta, hogy a két fejlesztés – az anyakönyvi adatbázis tesztelése és a Négyzetkataszter önkéntes bővítése – közös webinárium formájában is folytatódjon.

◊ ◊ ◊

Sallainé Szuda Zsuzsanna (elnök, Alföldi Szlovákok Genealógiai Kutatásáért Egyesület) előadásában – „Szlovákok települési és regionális családkönyvei, valamint a kapcsolódó adatbázis ismertetése” – bemutatta a magyarországi szlovákok családtörténeti kutatásának eddigi eredményeit és terveit.

Saját családjának kutatásából kiindulva hozta létre Pitvaros települési családkönyvét, majd regionális szinten is folytatta a munkát.

Az egyesület 45 tagból áll, főként aktív, nyugdíjas kutatókból, akik a lakosságcsere idején kitelepített családok történetét dolgozzák fel. Az adatbázis 20 adat eléréséig ingyenesen kutatható, eseményalapú, és transzportlistákkal, sírkőkutatással, valamint a Csehszlovákiába kitelepítettek adatainak nyomon követésével is kiegészül.

Kiemelte a MACSE-val 2025-ben kötött együttműködési megállapodást és az átállást a webes rögzítésre.

◊ ◊ ◊

Thomas Hengst (Közép-európai ügyfélkapcsolati vezető, FamilySearch) „Gateways to the Past: The Joint Mission of FamilySearch and the National Archives of Hungary” című előadásában a FamilySearch és a Magyar Nemzeti Levéltár közös projektjeit mutatta be.

Magyarországot külön kiemelte, mint olyan országot, ahol kiemelkedően magas az érdeklődés a családtörténet iránt. Bemutatta a „Family History Corners” kezdeményezést, amely vármegyei levéltárakban (például BAZVL, SzSzBML, BaVL, TVL, FVL, HVL) teremt kutatósarkokat.

Hangsúlyozta, hogy a FamilySearch fókusza a jövőben a már meglévő digitális anyagok indexelésére, kereshetővé tételére helyeződik, ebbe az önkéntes munka és a mesterséges intelligencia is bekapcsolódik.

A konferencia napján a FamilySearch átadta a birtokában lévő magyar anyakönyvi másodpéldányokat merevlemezeken, és egy új levéltári portál – Archive Portal – létrehozását is bejelentették, amely a képcserék és adatmegosztás terepe lesz.

Képek forrása: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

◊ ◊ ◊

II. szekció: Együtt – egymással a családkutatókért

A szünet után kezdődő második szekcióban a MACSE előadói számoltak be tapasztalataikról.

dr. Szegő Ágnes (elnökhelyettes, MACSE) előadása, „Egyesületünk a családkutatók szolgálatában” címmel, a helytörténet és az anyakönyves kutatás összefonódásáról szólt, és bemutatta a MACSE alakulásának előzménytörténetét.

Az elnökhelyettes asszony röviden ismertette a MACSE honlapját, és említést tett a készülő új weboldalról is. Felvázolta a tagsági lehetőségeket és előnyöket, valamint a kommunikációs felületeket és belső fórumokat.

Mélyebb részletekbe menve bemutatta az anyakönyves és névváltoztatási adatbázisokat, valamint olyan fontos MACSE-gyűjteményeket, mint a gyászjelentések, a Gudenus-féle főnemesi adattár, illetve a családkönyv-adatbázis.

A MACSE tevékenységének része a kapcsolattartás és az elismerés (például az Év kutatóhelye díj), továbbá az oktatási alkalmak online és offline megszervezése, valamint a MACSE-könyvtár fenntartása is.

◊ ◊ ◊

Ari Ilona (örökös tag, MACSE) „Helyi csoportok működése” című előadásában a kutatók és a helyi levéltárak közvetlen kapcsolatának erősítéséről osztotta meg gondolatait.

Kiemelte az önkéntes munka erejét és az összefogás fontosságát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek alapfeltétele a levéltárosok és családtörténet-kutatók közötti bizalmi, jó viszony. Pozitív példaként említette a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárát, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárát, a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Vármegyei Levéltárát és a Hetedíziglen projektet.

A kapcsolatok hosszú ideje épülnek: ennek egyik tanúsága a Kis füzetben nagy segítség a családkutatáshoz című sorozat, melynek négy kötetében összesen tizenhat levéltáros is dolgozott.

Felidézte a szolnoki Aba-Novák Agórában rendezett 2015-ös és 2017-es családtörténeti konferenciákat, valamint levéltári tematikus kiállításokat és a Családfa Magazin vármegyei levéltári „terítését”.

Bemutatta a MACSE helyi csoportjait és az elmúlt években végzett munkáikat. Hangsúlyozta, hogy hosszú távon azok a csoportok sikeresek, amelyek más helyi szervezetekkel is együttműködnek (például CédrusNet Kecskeméten, Aba-Novák Agóra Szolnokon). Fontosnak nevezte, hogy a csoportoknak legyen jó és agilis vezetőjük, valamint állandó helyük a találkozókhoz.

◊ ◊ ◊

Zotter Ferenc (örökös tag, MACSE) „Indexelési munka egyesületünknél” című előadásában az önkéntes indexelői feladatok skáláját és a MACSE adattárait mutatta be.

Kiemelte Bocsor László és dr. Hatvany Csaba szerepét, akik a MACSE kezdetétől felvállalták a saját adatbázis-építés és indexelés ötletének megvalósítását. A munka a budapesti polgári anyakönyvekkel indult, a legnagyobb igény miatt a házasságokra és halálozásokra fókuszálva.
A tagi igényeket követve az anyakönyvi adatbázis fokozatosan bővült vidéki és mai országhatáron túli településekre, valamint egyházi (különösen izraelita) anyakönyvekre is.

Az alapadatok többsége a FamilySearch képanyagából származik, de bővül az adatbázis erdélyi anyakönyvekkel is – egyházi és állami anyagokkal egyaránt –, illetve a Budapest Főváros Levéltárával való együttműködésben zárolt budapesti anyakönyvek indexelésével.

Zajlik az „indexek indexelése” (például a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár déli területekre vonatkozó indexei alapján), valamint egyéni pótlások is készülnek.

Az eddig összesített adatállomány közel tízmillió rekord, ami körülbelül negyvenmillió személy érintettségét jelentheti.

Új fejlesztésként az Excel-alapú adatbázis automatikusan ellenőrzi a bevitt neveket, és második körös személyes kontroll is történik. A kutatók közvetlenül is felvehetik a kapcsolatot az indexelőkkel.

Az indexelők közül sokan részt vettek az 1828-as összeírás, a Csendőrkartonok és a Névváltoztatási kartonok adatbázisainak építésében is. Zotter Ferenc bemutatta a kisebb MACSE-adattárakat is, mint a Molnárok gyűjteménye, az Emlékművek és a Tablóképek adatbázisai.

Képek forrása: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

◊ ◊ ◊

III. szekció: Országszerte – Levéltári tapasztalatok és civil kapcsolódások

A harmadik nagyobb előadásblokk első előadója dr. Bánszki Hajnalka (igazgató, MNL SzSzBVL) volt, „Családtörténeti kutatás a határ mentén. Tapasztalatok egy vármegyei levéltárból” című előadásával.

Bevezetésként bemutatta a családfakutatás szerepét a vármegyei levéltár életében, ahol a kutatók legalább fele genealógiai témájú kutatást végez. A saját múlt megismerésének igényétől a történelem mélyebb megértéséig ível a kutatók útja – ők a legszélesebb kapu, amelyen keresztül a levéltári anyagok is ismertté válnak.

A vármegyei levéltár nemcsak a genealógusokkal, hanem a helyi helytörténeti egyesülettel (HÉTCSE) is szorosan együttműködik: családtörténeti konferenciákat szerveznek, ahol levéltárosok is előadnak.

A történeti háttér részletezésében az előadó bemutatta, hogyan hatottak a közigazgatási változások – Ung, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék összevonása – az iratanyagokra. A trianoni egyezmények nyomán 1923–24-ben számos iratot kellett átadni, az integritás megőrzésére törekedve, de nem minden esetben sikeresen.

A terület-visszacsatolások idején megpróbálták helyreállítani a korábbi rendszert, ám hiátusok maradtak. Az előadó részletesen ismertette, mely területekre vonatkozóan hol és milyen irattípusok kutathatók.

◊ ◊ ◊

dr. Csönge Attila (igazgató, MNL JNSzVL) „Szép emlékek és korszakváltások a szolnoki családfakutatók és levéltárosok között” című előadásában a levéltárosok és kutatók közti együttműködés több évtizedes folyamatát mutatta be.

Az 1990-es évektől a kutatók többsége amatőr családfakutató volt; ez a tendencia máig tart, de míg korábban főként egyéni kutatások jellemezték a terepet, a 2010-es évektől szervezettebb formák alakultak ki. A mezőtúri családkutató egyesület és alapítója, Ari Ilona, úttörő szerepet játszott, ennek mintájára jött létre a szolnoki klub is, a levéltár aktív támogatásával.

A fejlődés során a levéltárosok egyre több módszertani előadást tartottak, hogy a kutatási technikákat hatékonyabban adhassák át; ebből nőtt ki a Kis füzetben nagy segítség a családkutatáshoz sorozat (2012-től).

2017-től retrospektív korszak kezdődött, a korábbi eredmények bemutatásával (kiállítások, jubileumok), amit a COVID-időszak részben átalakított, részben megerősített. A levéltári klubfoglalkozások ismeretterjesztő jelleget öltöttek, a közösségi élet szerepe felértékelődött.

Ma a levéltárak léptékváltásban vannak: a digitalizáció új szabályokat hozott, ugyanakkor a levéltárosok lelkesedéssel alkalmazkodnak. Országos adatbázis-építések zajlanak, amelyek regionális hatókörben is új szintet képviselnek – ilyen például a Petőfi Kulturális Program. Ez a léptékváltás új közönségek elérését is lehetővé teszi.

◊ ◊ ◊

A záró előadó Pákozdi Éva Szilvia (levéltári főkönyvtáros, MNL VeVL) „Családtörténet-kutatás Veszprém vármegyében” című prezentációja szintén a területi változásokra fókuszált.

Bár Veszprém nem határmenti vármegye, az átszervezések ezt a térséget sem kímélték – ezt az előadó történeti alapossággal mutatta be.

A közigazgatási tájékozódást segíti a Hungaricana-n is elérhető Fejes Imre-kötet: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945–1982).

Pákozdi Éva ismertette a vármegyei intézményeket és az általuk őrzött főbb iratanyag-típusokat, amelyek segítik a kutatást: levéltári konzultációk, adatbázisok, a Veszprémi Térképvándor projekt, valamint az állami és egyházi levéltárak együttműködése.

A Térképvándor projektet külön is bemutatta, interaktívan szemléltetve működését: házjegyzékek, házösszeírások és telekjegyzőkönyvek adatait integrálja térképes keresőfelületre.

Végül kitért azokra a nehézségekre, amelyekkel a kezdő vagy külföldön élő, magyarul már alig beszélő leszármazottak találkoznak családfakutatás közben.

Képek forrása: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

◊ ◊ ◊

Összegzés – Tanulságok és jövőbeli irányok

Az I. MNL–MACSE családtörténeti konferencia valódi mérföldkőnek bizonyult a kutatók és levéltárosok közös történetében. A nap során kirajzolódott, hogy a családtörténet-kutatás nem csupán a múlt feltárását jelenti, hanem a közösségi tudás, a technológiai fejlődés és az önkéntes elhivatottság találkozási pontja is.

A levéltárak részéről megmutatkozott a nyitottság az új digitális eszközök és adatbázisok iránt, a civil kutatói oldalról pedig az a közösségi erő, amely nélkül ezek az adatok sosem válnának valóban élő tudássá. Az előadások egyértelműen rávilágítottak: a jövő a partnerségben, az adatmegosztásban és a közösen gondolkodó fejlesztésekben rejlik.

A konferencia tanulsága, hogy a családfakutatás jövője nem kizárólag a források bővülésétől függ, hanem attól is, hogy mennyire sikerül megtartani a kölcsönös bizalmat, az egymás iránti tiszteletet és a tanulásra való nyitottságot. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület együttműködése reményt ad arra, hogy az „őseink nyomában” nemcsak múltfeltárás, hanem közös jövőépítés is.

Beküldő: Szabó Dorottya koordinátor