Alapfogalom, katonai fogalom, foglalkozás, rövidítés

121 – 130 / 446 megjelenítése

Megnevezés	Leírás
csillés	A csillés a bányából, vagy a felszínről kitermelt szilárd ásványi anyagokat juttatja a felszínre. Szállítási, rakodási munkákat is ellát. A munkaterületre szállítja a szerszámokat, berendezéseket.
csiszár	Csiszolja, azaz élezi a fegyvereket, szerszámokat.
csizmadia	Csizmakészítő. Koronként és divatonként változó cs.-t készített különböző bőrökből. Szerb-horvát közvetítésű török jövevényszó.
csősz	Az Árpád-korban a királyi testőrök (ajtó-őrök), hírvivők megnevezése. Jelentése a későbbiekben: mezőőr, terményőr -> dinnyecsősz
csőszök ispánja	Az Árpád korban a -> csőszök előljárója. Országbárói rangja volt. A későbbiekben tisztsége egybeolvadt az -> udvarmesterével. Az újkorban az országgyűlés felügyelője is, a felsőház tagja. Latin megnevezése: comes praeconium.
csutorakészítő	Csutora: hasított, esztergált folyadéktároló edény. Így nevezik a pipa szopókáját is.
cukrász	A XV. sz. körül jelennek meg Mo.-n. Elterjedésük a XVIII. sz.-tól. A cukor szó ném. (Zucker) eredetű.
culáger	Segédmunkás, főleg az építőiparban. Eredete bizonytalan, egyes feltevések szerint a „Zulage” = ’pótlék, kiegészítés’ szóból ered, más szerint a „zu Lager” = ’lágerbe való’ kifejezésből. Egyik magyarázat sem meggyőző.
custos	-> őrkanonok. Lat custos = őr.
daktiloszkópus	Ujjlenyomat elemző. Ógörög + lat. végződés.