51 – 60 / 70 megjelenítése
Megnevezés | Leírás | Forrás | |
---|---|---|---|
praedialista /predialis nemesek (nobiles praediales, praedialistae) | Egyházi nemeseknek is nevezik öket, ugyanis egyházi földesurak zászlai alatt katonáskodtak és ezért praediumot kapta. A praedium ebben az esetben szolgálathoz kötött adománybirtokot jelentett. A praediumon kívül más nemesi birtokuk nem lehetett. Jobbágyaik sem lehettek. Söt bizonyos, jobbágyi szolgáltatásokhoz hasonló kötelezettségek hárultak rájuk. Birtokaikat örökíthették, és adómentességet élveztek. Nem voltak országos nemesek, hanem a prédiális szék biztosított számukra kollektív elöjogokat.(Vo.: Vecseszék). | Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720.Dr Takáts Endre, Veszprém 2002. | |
prédium puszta (praedium) | A török korban többnyire háborús pusztítás következményeként számos település vált elhagyottá, lakatlanná, azaz a pusztává. A pusztatelepülés határának kisebb része beolvadt a környezö települések határába. Területük többi részét a szomszédos falvak, mezövárosok lakói bérelték a földesúrtól pénzért, ill. natuláis szolgáltatásért. A bérleményt leggyakrabban állattartó legelöként vagy szántóként használták. A XVIII. században a telepítések és a majorsági gazdálkodás kiterjesztése miatt csökkent a puszták száma. | Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720.Dr Takáts Endre, Veszprém 2002. | |
prokurátort vallott | Régen nem ügyvédnek hívták és nem megbízásnak mondták, ha valaki peres ügyben segitséget hívott, hanem XY prokurátort vallott, vagy királyi embert. | Miske Miklós | |
pusztatelek | Olyan jobbágytelek, amelyet a jobbágy valamilyen ok miatt elhagyott, nem művelt továb. A falu többi lakója közösen használhatta a pusztatelket, míg a földesúr nem telepített oda új jobbágyot. | Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720.Dr Takáts Endre, Veszprém 2002. | |
regale (királyi haszonvétel) | Eredetileg a királyi felségjogból fakadó jogosítvány jövedelemszerzésre (nagyobb regale), később földbirtokkal a földesurat megillető jogosítvány (kisebb regale ). - A nagyobb regalek: pénzverés haszna, vásárpénz, vámok (hídvám, révilleték, határvám), bányászat (nemesérc monopólium, urbura), sómonopólium. Az államforma megváltozásával a regale az államot illeti meg. - Kisebb regalek: italmérés, mészárszéktartás, malom, halászat, pálinkafőzés, tégla- és mészégetés, kő-, agyag-, homokbányászat, rév-, vám- és vásártartás. - A regale bizonyos értelemben monopólium. | Magyar Katolikus Lexikon | |
regiszterkönyv (liber regius) | Hiteleshely által kiállított oklevelek másolatát tartalmazó könyv a középkorban. - A regiszterkönyvből kir. parancsra kiállított okl-másodpéldány teljes mértékben pótolta az eredetit. | Magyar Katolikus Lexikon | |
szabad menetelű jobbágy | A jobbágy bejelentette földesurának távozási szándékát, lefizette a szokásos kimenőpénzt, elrendezte – ha volt – adósságait, s utána szabadon elmehetett bárhová. A jobbágyköltözésnek ez a formája Mo.-on a 13–15. sz.-ra jellemző. A költözési szabadsággal rendelkező jobbágy, szemben a röghözkötött vagy örökös jobbággyal. A szabad menetelű jobbágy minden korszakban sokkal kedvezőbb helyzetben volt a földesúrhoz való viszonyában, mint röghözkötött társai. A szabad menetelű jobbágy ugyanis úrbéres birtoka alapján függött urától, személyében nem. A szabad menetelűségért vívott harc, különösen az 1514. évi örökös röghözködés után állandóan napirenden volt. A szabadmenetelű és az örökös jobbágyi réteg az 1767. évi urbariális rendelkezésig élt egymás mellett. A röghöz kötést végül III. József 1784-ben törölte el. (lásd még: jobbágyköltözés, örökös jobbágyság) – Irod. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (Bp., 1948), Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969). | Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982. | |
szerzeményi javak | A feudális jogi rendben az ősi javakkal (ősiség) szemben az a vagyon, amelyet ki-ki életében szerzett vétel, csere, munkabér, elbirtoklás, találás stb. formájában. E javakat az jellemezte, hogy azokat a szerző forgalomba hozhatta, végrendelkezhetett felőlük, de ha osztály útján leszármazóihoz került, már ezek a javak is ősivé váltak. | Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982. | |
táblabíróság | A táblabíró az egykori királyi tábla bíráját jelentette. A királyi Magyarországon az ítélkezést négyfokú bíróság végezte: járásbíróság, megyei bíróság, táblabíróság és a kúria. |
Dr.Balás István | |
taksa, taxa | Olyan állandóra szabott pénz-, ritkábban terményszolgáltatás, melyet bizonyos úrbéri terhek megváltása fejében adtak földesuruknak a kuriális jobbágyok. A 17. sz. második felétől vált szokássá, hogy taksafizetéssel mentesíthették magukat a jobbágyok kötelezettségeik alól. A taksát rendszerint megállapodás, szerződés (contractus) alapján és nem a jobbágytelek arányában szolgáltatták. Az ilyen módon adózó úrbéres személy a taksás, helyenként árendás. A taksások a többi jobbágyhoz képest kedvezőbb helyzetben voltak, a földesúrhoz lazább viszony fűzte őket, gyakran költözési szabadsággal is rendelkeztek. –Taksásnak nevezték még a birtoktalan, más földesúr földjére telepedett, kizárólag pénzzel (taxa) szolgáló nemeseket, valamint a kisnemesek legalsó, állami adófizetésre kötelezett rétegét is. (lásd még: kontraktualista, libertinus) – Irod. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969). | Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982. |