Alapfogalom, katonai fogalom, foglalkozás, rövidítés

51 – 60 / 70 megjelenítése

Megnevezés	Leírás	Forrás
praedialista /predialis nemesek (nobiles praediales, praedialistae)	Egyházi nemeseknek is nevezik öket, ugyanis egyházi földesurak zászlai alatt katonáskodtak és ezért praediumot kapta. A praedium ebben az esetben szolgálathoz kötött adománybirtokot jelentett. A praediumon kívül más nemesi birtokuk nem lehetett. Jobbágyaik sem lehettek. Söt bizonyos, jobbágyi szolgáltatásokhoz hasonló kötelezettségek hárultak rájuk. Birtokaikat örökíthették, és adómentességet élveztek. Nem voltak országos nemesek, hanem a prédiális szék biztosított számukra kollektív elöjogokat.(Vo.: Vecseszék).	Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720.Dr Takáts Endre, Veszprém 2002.
prédium puszta (praedium)	A török korban többnyire háborús pusztítás következményeként számos település vált elhagyottá, lakatlanná, azaz a pusztává. A pusztatelepülés határának kisebb része beolvadt a környezö települések határába. Területük többi részét a szomszédos falvak, mezövárosok lakói bérelték a földesúrtól pénzért, ill. natuláis szolgáltatásért. A bérleményt leggyakrabban állattartó legelöként vagy szántóként használták. A XVIII. században a telepítések és a majorsági gazdálkodás kiterjesztése miatt csökkent a puszták száma.	Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720.Dr Takáts Endre, Veszprém 2002.
prokurátort vallott	Régen nem ügyvédnek hívták és nem megbízásnak mondták, ha valaki peres ügyben segitséget hívott, hanem XY prokurátort vallott, vagy királyi embert.	Miske Miklós
pusztatelek	Olyan jobbágytelek, amelyet a jobbágy valamilyen ok miatt elhagyott, nem művelt továb. A falu többi lakója közösen használhatta a pusztatelket, míg a földesúr nem telepített oda új jobbágyot.	Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720.Dr Takáts Endre, Veszprém 2002.
regale (királyi haszonvétel)	Eredetileg a királyi felségjogból fakadó jogosítvány jövedelemszerzésre (nagyobb regale), később földbirtokkal a földesurat megillető jogosítvány (kisebb regale ). - A nagyobb regalek: pénzverés haszna, vásárpénz, vámok (hídvám, révilleték, határvám), bányászat (nemesérc monopólium, urbura), sómonopólium. Az államforma megváltozásával a regale az államot illeti meg. - Kisebb regalek: italmérés, mészárszéktartás, malom, halászat, pálinkafőzés, tégla- és mészégetés, kő-, agyag-, homokbányászat, rév-, vám- és vásártartás. - A regale bizonyos értelemben monopólium.	Magyar Katolikus Lexikon
regiszterkönyv (liber regius)	Hiteleshely által kiállított oklevelek másolatát tartalmazó könyv a középkorban. - A regiszterkönyvből kir. parancsra kiállított okl-másodpéldány teljes mértékben pótolta az eredetit.	Magyar Katolikus Lexikon
szabad menetelű jobbágy	A jobbágy bejelentette földesurának távozási szándékát, lefizette a szokásos kimenőpénzt, elrendezte – ha volt – adósságait, s utána szabadon elmehetett bárhová. A jobbágyköltözésnek ez a formája Mo.-on a 13–15. sz.-ra jellemző. A költözési szabadsággal rendelkező jobbágy, szemben a röghözkötött vagy örökös jobbággyal. A szabad menetelű jobbágy minden korszakban sokkal kedvezőbb helyzetben volt a földesúrhoz való viszonyában, mint röghözkötött társai. A szabad menetelű jobbágy ugyanis úrbéres birtoka alapján függött urától, személyében nem. A szabad menetelűségért vívott harc, különösen az 1514. évi örökös röghözködés után állandóan napirenden volt. A szabadmenetelű és az örökös jobbágyi réteg az 1767. évi urbariális rendelkezésig élt egymás mellett. A röghöz kötést végül III. József 1784-ben törölte el. (lásd még: jobbágyköltözés, örökös jobbágyság) – Irod. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (Bp., 1948), Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969).	Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982.
szerzeményi javak	A feudális jogi rendben az ősi javakkal (ősiség) szemben az a vagyon, amelyet ki-ki életében szerzett vétel, csere, munkabér, elbirtoklás, találás stb. formájában. E javakat az jellemezte, hogy azokat a szerző forgalomba hozhatta, végrendelkezhetett felőlük, de ha osztály útján leszármazóihoz került, már ezek a javak is ősivé váltak.	Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982.
táblabíróság	A táblabíró az egykori királyi tábla bíráját jelentette. A királyi Magyarországon az ítélkezést négyfokú bíróság végezte: járásbíróság, megyei bíróság, táblabíróság és a kúria.	Dr.Balás István
taksa, taxa	Olyan állandóra szabott pénz-, ritkábban terményszolgáltatás, melyet bizonyos úrbéri terhek megváltása fejében adtak földesuruknak a kuriális jobbágyok. A 17. sz. második felétől vált szokássá, hogy taksafizetéssel mentesíthették magukat a jobbágyok kötelezettségeik alól. A taksát rendszerint megállapodás, szerződés (contractus) alapján és nem a jobbágytelek arányában szolgáltatták. Az ilyen módon adózó úrbéres személy a taksás, helyenként árendás. A taksások a többi jobbágyhoz képest kedvezőbb helyzetben voltak, a földesúrhoz lazább viszony fűzte őket, gyakran költözési szabadsággal is rendelkeztek. –Taksásnak nevezték még a birtoktalan, más földesúr földjére telepedett, kizárólag pénzzel (taxa) szolgáló nemeseket, valamint a kisnemesek legalsó, állami adófizetésre kötelezett rétegét is. (lásd még: kontraktualista, libertinus) – Irod. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969).	Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982.